IMPLANTOLÓGIA
A fogak elvesztésének számos oka lehet, pótlásukról azonban mindenképpen gondoskodnunk kell. A rágóképesség visszanyerése sokféle, foghiány okozta betegségtől megóv. Az arc harmóniája, a szép mosoly pedig növeli az önbizalmunkat és a komfortérzetünket.
A fogpótlások lehetnek rögzítettek (híd, korona) kivehetőek (protézis) vagy ezek kombinációi. Nagyon sokan vannak, akik hosszú ideje és megelégedéssel viselnek kivehető fogpótlást, annak ellenére, hogy a páciensek egy része idegenkedik tőle vagy egyszerűen nem tudja megszokni azt. Előfordul, hogy – egyéni, anatómiai adottságok miatt – esetleg nem is készíthető számukra megfelelő, jól használható fogsor. A saját fogakhoz cementezett hídpótlásnak viszont előfeltétele a megfelelő számú és alkalmas elhelyezkedésű pillérfogak megléte.
Kivehető helyett rögzített pótlás
Sorvégi hiányok esetén például – amikor csak az elülső fogak vannak meg és az őrlőfogak, a pillérek hiányoznak – csak kivehető fogpótlás készíthető. Ha viszont a hiányzó pillérfogak helyére implantátum, vagyis beültetett „műgyökér” kerül, a rögzített pótlásra ismét lehetőség nyílik.
Mi az implantátum? Hogyan kerül a szájba? Befogadja-e a szervezet? Mivel jár az egész procedúra? Ezek mind-mind jogosan felmerülő, izgalmas kérdések, és a beültetés előtt egyértelműen tisztázandók a páciens számára. Az implantátum különböző méretű és alakú, előzetes röntgen- és szájvizsgálat alapján kiválasztott, általában fém – nagy tisztaságú titán – csavar. Ennek anyagát és speciális felületkezelését hosszú évek tapasztalatai alapján választották ki, hogy a szervezet, illetve az azt körülvevő csont ne csak megtűrje, hanem szinte sajátjaként befogadja, és vele biológiai egységet alkosson.
Aki fogbeültetést vállal, annak tudnia kell, hogy a leggondosabb eljárás ellenére is előfordulhat – bár manapság egyre ritkábban -, hogy az implantátum kimozdul, kilökődik. Ilyenkor megismételhető a beültetés, további sikertelenségek esetén pedig még mindig ott van a kivehető fogpótlás lehetősége.
Hogyan történik a beültetés?
A betegvizsgálatot, a részletes tájékoztatást és a gondos tervezést követően a kiválasztott implantátumok – általában helyi, injekciós érzéstelenítéssel – ínymetszés után az állcsontba készített furatba kerülnek. A beavatkozás a páciens számára csak egy fog vagy egy gyökér eltávolításával azonos megterhelést jelent. A műtétet végző szájsebésznek viszont speciális műszerezettséggel, felkészültséggel és fokozottan steril körülményekkel kell rendelkeznie. A seb néhány nap alatt gyógyul, ha ezt valamilyen egyéb betegség nem gátolja (pl. előrehaladott cukorbetegség, fokozott csontlebomlással járó kórképek, fémallergia stb.).
Az esetleges betegségeket természetesen az elővizsgálatok során kell kideríteni, és csak ezek kizárása, illetve kezelése után lehet szó a beültetésről.
A beültetéstől a fogpótlásig
A műtétet követően általában 3-4 hónap szükséges ahhoz, hogy a csont az implantátumot teljesen körülnője, azzal szerves egységet képezzen, így terhelhetővé váljon. Ezután kerül rá a szájba benyúló csonkrész, mely egy korona számára előkészített – lecsiszolt – foghoz hasonlít. Ezt követően lenyomat alapján, hagyományos módon készül el a fogpótlás, vagyis a fix, rögzített híd. Nagyon fontos, hogy a beültetést megelőzően, majd a kész fogak használata során is kifogástalan szájhigiénét tartsunk fenn, és időszakos kontrollvizsgálatra járjunk. A páciens ezzel járulhat hozzá leginkább a sikerhez!
A beültetés természetesen nemcsak részleges, hanem teljes foghiány esetén is alkalmazható vagy olyan esetekben is, amikor a foghiányt ép, egészséges fogak határolják. A páciensek kedvező beszámolói, komfortérzésük és életminőségük javulása, valamint a jó szakmai tapasztalat alátmászatja, hogy az eljárás megfelelő alternatívát jelent a foghiányok pótlásában.
